Bár az első nap rövid volt, azért nem telt eseménytelenül.
A hazafelé autózást jól viselte, álmában úgy döntött, hogy akár meg is lehetne kóstolni a könyökömet, hiszen pont a fogára való lett volna. A nyakörvvel vannak problémái, legfőképp, hogy minden ötödik méter után muszáj megvakarni.
Plüsivel jól kijönnek, csak Plüs nem ért vele egyet, hogy a farkát fogva kell közlekedni.
A séta alatt szembejövő összes embert rá kell vennie, hogy megsimogassa, vagy ha kutyával jönnek, játsszon vele.
A macska egyelőre biztos távolságból figyeli, hogy mit hozhattam haza.
Az egyetlen problémája a hatalmas pocakja, ami mindenhova beszorul, mert folyton a legszűkebb helyeken akar átmenni.
Az éjszaka csöndes volt, leszámítva a hangos szuszogását, és a még hangosabb horkolását. Az este jól telt, a gond ott kezdődött, mikor teljesen sötét lett. Akkor volt egy kis sírás, de miután rájött, hogy nincs egyedül, akkor tovább aludt.
Szerencsére, eddig még nem pisilt be. A hajnali séta előtt kiengedtem, és óriási energiával rohant végig az előszobán, és ütközött neki az egész alakos tükörnek. A séta most gyorsabb volt, hogy nem találkoztunk senkivel.
2011. szeptember 23. péntek